Hogyan mentsük meg…

… az idei termést?

Néhány hónapja egy igen ijesztő fénykép került a kezembe: jégcsapok lógtak a virágzó gyümölcsfák ágain. „Ez ám a fagykár!” — sóhajtott fel valaki mellettem. Mire hátulról egy mély hang: „Á, dehogy: ez éppen a védekezés!” Weppert Sándor gyümölcstermelő volt az. Most pedig nála ülök és erről a fajta fagyvédelemről beszélgetünk — amit néha hiszek is, meg nem is. 2012 húsvét hétfőjének estéjén következett be az elmúlt 10 év legnagyobb fagykára az alföldi gyümölcsösökben — meséli Sanyi — így aztán rögtön kísérletezhettem is. Azaz: kipróbáltam néhány módszert, melyekről eddig csupán olvastam, vagy hallottam.

Nagyon elmélyedsz a tudományos témákban?

Igen, Gál Péter barátommal a bio-módszerek felé megyünk. Megvannak ennek a köztünk élő szakértői: Pirtón, Fülöpjakabon és más, környező területeken élnek azok az emberek, akik jó partnerek egy-egy ilyen eszmecseréhez. És persze másban is példaértékűek: olyan növényeket termelnek (bodza, homoktövis, Kiefferkörte, stb), melyek jól eladhatók, van piacuk.

Látom, itt egy agyonolvasott könyv az asztalon. És azt is, hogy nem krimi.

Apáti Ferenc: Gyümölcsültetvények fagy- és jégvédelmének technológiai jelentőségei. Ebben a szakkönyvben annak a kutatásnak olvashatjuk az összegzését, melyet két egyetemi tanár végzett el: végigjárták a gazdákat és begyűjtötték az ötleteket, a tapasztalatokat, valamint a kérdéseket is. Így született meg a tanulmánykötet a legmodernebb fagyvédelemről.

Na nyissuk csak ki ennél a jelzőnél! Passzív és aktív fagyvédelem… alacsonyra nyírt gyep???

Igen, ahol nyíratlan fű vagy gaz van a gyümölcsösben a fák alatt, az odavonzza a fagyot. Éppen úgy, mint a frissen tárcsázott terület is. A fakorona alatt fellocsolt talaj azonban véd. A nedves talaj ugyanis sokkal jobban tárolja a hőt, mint a száraz. A kötött, nedves talajok mindig jobban védenek a fagytól, különösen itt, a homokon. Ezek a passzív védelem részei. Az aktív védekezési módok között nagyon hatékony a légkeverés. De vajon hogyan? Ha helikopterrel megyünk fölé, akkor drága. De mondok egy egyszerű példát: a kamionok úgy felkavarják a levegőt, hogy az út mellett kevésbé fagynak meg tavasszal a gyümölcsfák, mint máshol. Olaszországban, Németországban és Szlovákiában már vannak olyan 10-15 méter magas tornyok a gyümölcsösöknél, amelyeken ventilátorok keverik a levegőt: megcserélik a felső melegebb és az alsó hidegebb légkört. Nekem van egy még olcsóbb ötletem ezzel kapcsolatban, amit most igyekszem majd kipróbálni…

És ami még titok... De visszatérve az előbb elmondottakra: jól értem, hogy tehát akkor fagy előtt locsoljunk?

Igen. Egyrészt növeljük a páratartalmat, másrészt fokozzuk a talaj nedvességtartalmát. Persze ehhez sok víz kell: több kút a gyümölcsösben vagy egy mesterséges tó.

És a kép, amit együtt néztünk? Ennyire rá kell fagyasztani a fára a vizet?

Ezt úgy hívják, korona feletti öntözés. Akkor hatékony, ha a tavaszi fagy mínusz 5-6 fok. Ha időben, tehát fagy előtt kezded el a fák locsolását, akkor emelkedik a páratartalom, és szépen ráfagy a víz az ágakra. A jégréteg alatt pedig 0 fok van. Ez neki pont elég. Másnap reggel a napsütés hatására aztán leolvad jég a gyümölcskezdeményről, és zajlik az élet tovább. Ez nekem tavaly nagyon jól bevált.

Itt látok egy különös, kerekes utánfutót is. Ez mi?

Frostbuster, azaz fagy-ölő szerkezet. Ugyanúgy megyünk vele körbe, mint egy permetezővel. Traktorral vontatjuk és fűti az ültetvényt: egy nagyon nagy turbina 30-40 méterre nyomja el a meleg levegőt a növényekre. Átmeneti hő-löketet ad a virágnak, amitől jobban viseli a fagyot. Mínusz 5-6 fok esetén 6-8 hektárt fagy-mentesíthetünk vele hatékonyan

Most már csak azt mondd el, hogyan kerülöd el az üresjáratokat? Mert ugyebár más a hőmérséklet a bel- és más a külterületen.

A helyzet még ennél is bonyolultabb. Mert hogy tegyük fel, légköri aszály van, tehát nincs pára a levegőben. Ez mifelénk gyakori. A fagy szempontjából ez azt jelenti, hogy ha a száraz hőmérséklet nulla fok, a kevés pára miatt mínusz 3 fok a valódi „nedves” léghőmérséklet! Kiskunhalason van egy kimondottan fagyzugos birtokom, körtét termelek rajta. Nem tudtam, miért fagy meg mindig. Aztán telepítettem oda egy kis meteorológiai állomást. Ez méri a száraz és a nedves léghőmérsékletet, 2 méter és 6 méter magasságban, teljesen automata módon. Ha baj van, üzenetet küld. 2012-ben például ültünk egy rendezvényen, és sms-ben küldte, hogy 2 C fok van az ültetvényen. Ebből tudtam, hogy cselekedni kellene. Azaz: felülni a frostbuster-re és megindulni a „hőszórással”. Így sikerült megmentenem a termést.

Ez természetesen elég költséges lehet, de ha a termés menthető, akkor lépni kell! Végezetül azonban adjunk még egy tippet azoknak, akik az olcsóbb, passzív védekezési formákat helyezik előtérbe!

A talajvizsgálat szerepe nem elhanyagolható. Kis területen ugyanis nagy minőségi eltérések lehetnek. A mintákat Kecskeméten és más városokban vizsgálják be, és sokszor tanulságos az eredmény. A saját birtokaimon például megállapítottam, hogy a fagyvédelem szempontjából ez is lényeges: ahol megfelelő volt a káliumtartalom, ott kevésbé hatott a fagy. Érdemes volt tehát folyamatosan pótolni kálium tartalmú műtrágyákkal, vagy szerves trágyával. A jó arány 100-150 mg/kg

Egyébként miért felelős a kálium?

Sok mindenért: íz- és zamatanyagok kialakulása, vízháztartás, fagyállóság és a betegségekkel szembeni ellenálló képesség. És mivel a kálium az egyik legdrágább anyag, igencsak módjával alkalmazzák. Viszont ha az ember rendszeresen pótolja, nem marad el az eredmény.

K. L.